Az első foglalkozásra Galántán, a Pázmány Péter Alapítvány székházában került sor.A meghirdetés alapján ez a bevezető foglalkozás részben a tanfolyam céljainak megfogalmazásából, másrészt a jelentkezők érdeklődésének és tudásszintjének felméréséből állt.

Bevezetésként Pék László és Szanyi Mária (mindketten a Mentor TT alelnökei, a tanfolyam szervezői) vázolták azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyek mind természettudományi, mind társadalomtudományi területen segíthetik a diákokat és tanáraikat a tehetségek kibontakozásában.

A bevezető előadások után a diákok és kísérő tanáraik bemutatkozására került sor. A programban részt vevő diákok nemcsak névvel és iskolájuk, ill. évfolyamuk megjelölésével mutatkoztak be, de beszámoltak mindarról a tevékenységükről, amelyet kiskoruktól kezdve végeztek a tanórán, illetve iskolán kívül (szakkörök, különórák, nyilvános fellépések – szavalat, ének, mesemondás, tánc, rajz, tantárgyi versenyek stb.). Egy-egy tanuló bemutatkozásának második része irányított beszélgetés formájában folyt, ahol Pék L. ill. Szanyi Mária, a tanfolyam vezetői a tanulók érdeklődési körének és annak a témakörnek a kifejtését várták el a tanulótól, amely alapján a tanfolyamra jelentkezett, illetve amely alapján a tanárai beválogatták őket ebbe a tehetségprogramba.

A diákok bemutatkozása után, amíg a diákok a Jomilival, felvidéki fejlesztésű kreatív játékkal játszhattak, a tanárok bemutatkozása következett, különös tekintettel a tehetséggondozásban végzett tevékenységükre és eddig elért eredményeikre.

A szervezők szót ejtettek a mentorprogramról, számba vették azokat a segítő személyeket, akik mentorként könnyen elérhetők a diákok és tanáraik számára és egyénre szabott segítséget tudnak nyújtani a diákoknak választott témájuk minél teljesebb megismerésében és a diákok kiteljesedésében.

A foglalkozásra a vágsellyei levéltárban került sor. A foglalkozások célja az írott emlékanyag megismerése. Urbáriumok, statisztikák, adóösszeírások, helynévtárak, tanácsi jegyzőkönyvek periratok szerepe egy-egy település gazdasági helyzetének és társadalmának megismerésében. A foglalkozást a levéltár akkori igazgatója, Novák Veronika, egykori és jelenlegi dolgozói, Gaál Margit, Pokriesz Hildegarda, valamint Szanyi Mária néprajzkutató, tanár vezették.

A Kincskeresők – helyi értékeket kutató diákok országos konferenciáján volt lehetőségük bemutatkozni azoknak a tehetségprogramban részt vevő deáki, vágsellyei, nagyfödémesi és felsőszeli diákoknak, akik kezdetektől fogva elkötelezettek voltak a helytörténeti kutatások és megismerések iránt. Így az országos diákkonferencián őket is hallhattuk.Tehetségprogramunk további résztvevői, akik főleg a természettudományi témák iránt érdeklődtek, és csak most kapcsolódtak be egy-egy témakör önálló megismerésébe, tapasztalatszerzés céljából vettek részt a diákkonferencián, ahol a szorosabb értelemben vett történelmi-néprajzi-művészettörténeti témakörök mellett környezetvédelmi, természetrajzi témájú előadásokat is hallhattak.

Galánta környéki diákok részére a Galánta – Jókő (Dobrávoda) – Szakolca (Skalica) – Nagyszombat – Galánta tanulmányutat, melyen a Hidaskürti Alapiskola felső tagozatos diákjai közül vettek részt a tehetséges diákok, akik sikeresen bekapcsolódtak az elmúlt tanév során a tanulmányi versenyekbe, illetve a kulturális programokba. Az út folyamán Nagyszombat mellett elhaladva a diákokat Pék László ismertette meg a város és környékének történelmi múltjával, mely egykoron a magyarországi katolikusság központjának számított, valamint a Nagyszombati Egyetem megalapításával és további sorsával, az első lóvontatású vasút történetével és Kodály Zoltán nagyszombati gimnáziumi éveinek időszakával. Az első megálló Jókő község volt, ahol a diákok a természetjárás során megtekintették a várromot és a település temetőit. A tanulmányút következő állomása a Magyar Királyság legnyugatibb pontjának számító Szakolca volt, ahol Juhász Gyula tanárként működött. A diákok megtekintették az iskola épületét, ahol egykor tanított, az 1905-ben épített kultúrpalotát, a ferencesek templomát. Az emlékek megtekintése során Fodor Rudolf tanár Juhász Gyula költészetével ismertette meg a diákokat. További megálló Gvadányi József kúriájánál volt, ahol az író, lovasgenerális életének néhány epizódját elevenítettük fel, aki Hadik András oldalán Berlin huszáros elfoglalásában is részt vett, de része volt abban is, hogy a kürtöskalács a Székelyföldről a morva határ kisvárosába is eljusson.  A résztvevők a Szent György-körtemplomtól és a Kálváriadombról látható városképpel búcsúztak a várostól és történelmi, kulturális ismeretekkel és sok élménnyel gazdagodva indultak el hazafelé.
A diákok felügyeletét és a szervezést Papp László, a kürti iskola igazgatója, az út során az idegenvezetést Pék László mentor, a szakolcai Juhász Gyula emlékeket bemutató városvezetést Fodor Rudolf tanár biztosította.

Tanulmányi kirándulás Deáki – Tallós – Nagyfödémes útvonalon. Az október 26-ai, zoboralji kirándulás után jó összehasonlítási alap volt bejárni a mátyusföldi útvonalat, a diákok figyelmét felhívni azokra a jelenségekre, amelyek mindennapi környezetükben is észlelhetők, ám nem tűnnek fel nekik. Miután azonban egy-egy földrajzi formációt vagy településképet különlegességként szemléltek a Zoboralján, nagyobb érdeklődéssel és rálátással tudták megfigyelni a saját tájegységüket is. A kirándulás során volt alkalmuk megtekinteni a deáki románkori templomot (itt használták a Pray kódex néven ismert szertartáskönyvet, amelyben első összefüggő nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgéstalálható), útközben megálltak a tallósiEszerházy kastélynál – ebben rendezte be Mária Terézia a Magyar Királyság első árvaházát. Az úti cél végül a nagyfödémesi tájháznál ért véget, amely igazán jó alapot szolgáltatott a zoboralji és mátyusföldi népi lakáskultúra összehasonlítására.
A tanulmányi kirándulás vezetői Pék László és Szanyi Mária voltak, akik nemcsak kiváló helyismerettel rendelkeztek, de mindketten szerzői a Galánta és környéke c. helytörténeti segédtankönyvnek is.