MentorTT 2019 – összefoglaló
Műhelyfoglalkozások és tanulmányutak

MentorTT 2019 – összefoglaló
Műhelyfoglalkozások és tanulmányutak

Megvalósult műhelyfoglalkozások 2019-ben:

Szeptember 14.

Az első foglalkozásra Galántán, a Pázmány Péter Alapítvány székházában került sor.A meghirdetés alapján ez a bevezető foglalkozás részben a tanfolyam céljainak megfogalmazásából, másrészt a jelentkezők érdeklődésének és tudásszintjének felméréséből állt.

Bevezetésként Pék László és Szanyi Mária (mindketten a Mentor TT alelnökei, a tanfolyam szervezői) vázolták azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyek mind természettudományi, mind társadalomtudományi területen segíthetik a diákokat és tanáraikat a tehetségek kibontakozásában.

A bevezető előadások után a diákok és kísérő tanáraik bemutatkozására került sor. A programban részt vevő diákok nemcsak névvel és iskolájuk, ill. évfolyamuk megjelölésével mutatkoztak be, de beszámoltak mindarról a tevékenységükről, amelyet kiskoruktól kezdve végeztek a tanórán, illetve iskolán kívül (szakkörök, különórák, nyilvános fellépések – szavalat, ének, mesemondás, tánc, rajz, tantárgyi versenyek stb.). Egy-egy tanuló bemutatkozásának második része irányított beszélgetés formájában folyt, ahol Pék L. ill. Szanyi Mária, a tanfolyam vezetői a tanulók érdeklődési körének és annak a témakörnek a kifejtését várták el a tanulótól, amely alapján a tanfolyamra jelentkezett, illetve amely alapján a tanárai beválogatták őket ebbe a tehetségprogramba.

A diákok bemutatkozása után, amíg a diákok a Jomilival, felvidéki fejlesztésű kreatív játékkal játszhattak, a tanárok bemutatkozása következett, különös tekintettel a tehetséggondozásban végzett tevékenységükre és eddig elért eredményeikre.

A szervezők szót ejtettek a mentorprogramról, számba vették azokat a segítő személyeket, akik mentorként könnyen elérhetők a diákok és tanáraik számára és egyénre szabott segítséget tudnak nyújtani a diákoknak választott témájuk minél teljesebb megismerésében és a diákok kiteljesedésében.

Szeptember 28.

A második foglalkozásra a nagyfödémesi alapiskolában került sor. Témakör: határhasználat – földrajzi, geológiai szempontok a helyi értékek megismerésében. A határ haszonvétele; földrajzi formációk (erdők, erdősávok, homokbuckák, rétek, szántók, legelők, vízjárta helyek) szerepe a határhasználatban; a dűlőnevek mint a határhasználat beszédes jelei; történelmi térképek és kataszteri térképek szerepe a határhasználat és a településkép megismerésében. Ember és táj – az ember tájalakító tevékenysége.

Október 5.

A foglalkozásra a vágsellyei levéltárban került sor. A foglalkozások célja az írott emlékanyag megismerése. Urbáriumok, statisztikák, adóösszeírások, helynévtárak, tanácsi jegyzőkönyvek periratok szerepe egy-egy település gazdasági helyzetének és társadalmának megismerésében. A foglalkozást a levéltár akkori igazgatója, Novák Veronika, egykori és jelenlegi dolgozói, Gaál Margit, Pokriesz Hildegarda, valamint Szanyi Mária néprajzkutató, tanár vezették.

Október 29.

Természettudományi foglalkozások a nagymácsédi Mészáros Dávid Alapiskolában, amelyek ezúttal a tanítás ideje alatt valósultak meg, eleget téve a pedagógusok kérésének, akik módszertani tapasztalatszerzés okán szerettek volna részt venni Lénárt István interaktív óráin. A foglalkozásokat az iskola tanárai (kémia, fizika), valamint Lénárt István, az ELTE tanára tartotta. Az egyszerű, de látványos fizikai és kémiai kísérletek mellett a Lénárt-gömb interaktív bemutatójának volt nagy sikere. Egyenesek és geometriai alakzatok a síkon és a gömbön – az interaktív összehasonlító módszerrel végzett foglalkozás rávezette a tanulókat arra, hogy a megszokott gondolkodási iránytól eltérő szabályok keresése akár egy-egy versenyfeladatban célravezetőbb, mint ragaszkodás a bevett sztereotípiákhoz.A Lénárt-gömb készlet megismerése a matematikai gondolkodáshoz és a földrajzi koordináták megértéséhez járult hozzá.

November 13–14.

A Kincskeresők – helyi értékeket kutató diákok országos konferenciáján volt lehetőségük bemutatkozni azoknak a tehetségprogramban részt vevő deáki, vágsellyei, nagyfödémesi és felsőszeli diákoknak, akik kezdetektől fogva elkötelezettek voltak a helytörténeti kutatások és megismerések iránt. Így az országos diákkonferencián őket is hallhattuk.Tehetségprogramunk további résztvevői, akik főleg a természettudományi témák iránt érdeklődtek, és csak most kapcsolódtak be egy-egy témakör önálló megismerésébe, tapasztalatszerzés céljából vettek részt a diákkonferencián, ahol a szorosabb értelemben vett történelmi-néprajzi-művészettörténeti témakörök mellett környezetvédelmi, természetrajzi témájú előadásokat is hallhattak.

Tanulmányutak a Mentor TT tehetségprogramjaiba bekapcsolódó diákok részére:

Október 14.

Galánta környéki diákok részére a Galánta – Jókő (Dobrávoda) – Szakolca (Skalica) – Nagyszombat – Galánta tanulmányutat, melyen a Hidaskürti Alapiskola felső tagozatos diákjai közül vettek részt a tehetséges diákok, akik sikeresen bekapcsolódtak az elmúlt tanév során a tanulmányi versenyekbe, illetve a kulturális programokba. Az út folyamán Nagyszombat mellett elhaladva a diákokat Pék László ismertette meg a város és környékének történelmi múltjával, mely egykoron a magyarországi katolikusság központjának számított, valamint a Nagyszombati Egyetem megalapításával és további sorsával, az első lóvontatású vasút történetével és Kodály Zoltán nagyszombati gimnáziumi éveinek időszakával. Az első megálló Jókő község volt, ahol a diákok a természetjárás során megtekintették a várromot és a település temetőit. A tanulmányút következő állomása a Magyar Királyság legnyugatibb pontjának számító Szakolca volt, ahol Juhász Gyula tanárként működött. A diákok megtekintették az iskola épületét, ahol egykor tanított, az 1905-ben épített kultúrpalotát, a ferencesek templomát. Az emlékek megtekintése során Fodor Rudolf tanár Juhász Gyula költészetével ismertette meg a diákokat. További megálló Gvadányi József kúriájánál volt, ahol az író, lovasgenerális életének néhány epizódját elevenítettük fel, aki Hadik András oldalán Berlin huszáros elfoglalásában is részt vett, de része volt abban is, hogy a kürtöskalács a Székelyföldről a morva határ kisvárosába is eljusson.  A résztvevők a Szent György-körtemplomtól és a Kálváriadombról látható városképpel búcsúztak a várostól és történelmi, kulturális ismeretekkel és sok élménnyel gazdagodva indultak el hazafelé.
A diákok felügyeletét és a szervezést Papp László, a kürti iskola igazgatója, az út során az idegenvezetést Pék László mentor, a szakolcai Juhász Gyula emlékeket bemutató városvezetést Fodor Rudolf tanár biztosította.

Október 26.

A pályázatban tervezett tanulmányi kirándulás autóbusszal valósult meg Zoboraljára. A kirándulás kettős célt követett: 1. egy más, a tanulók környezetétől eltérő tájegység megismerése, 2. az egynapos kirándulás alkalmával lehetőséget teremteni a tanulóknak, hogy azok is megismerjék a tehetséggondozás nyújtotta lehetőségeket, akik közvetlenül nem részesei. Zoboralja a szlovákiai magyarság leg elzártabb tájegysége, amely népi kultúrájában, tárgyaiban, viseletében, szokásaiban a legutóbbi időkig megőrizte hagyományait. Különösen díszes ünnepi viselete maradt meg, amelyet nagyünnepi alkalmakkor még a 20. század 80-as éveiben is viseltek. Mire pedig a teljes kivetkőzés végbement volna, az egyes falvakban megalakuló folklórcsoportok a színpadra állított szokások mellett a viseletnek is egy új funkcióját találták meg. A kirándulás alkalmával Jókai Mária tanítónő, Zoboralja népi hagyományainak legjobb ismerője és Szanyi Mária néprajzkutató vezették végiga a tanulókat a tájházakon, miközben elmagyarázták, hogy egy tájegységen belül milyen jegyek alapján különböztethetők meg a mikrorégiók (Zoboralján a hegymegi, vízmegi falvak, ma már Zoboraljához sorolt Zsitva mente néhány faluja stb.). A kirándulás a gímesi várromhoz vezető túrával ért véget. Közben a diákoknak és a pedagógusoknak is bő alkalmuk volt a beszélgetésekre tehetségprogramunk résztvevőivel az általuk választott témákról és addigi tapasztalataikról.

November 9.

Tanulmányi kirándulás Deáki – Tallós – Nagyfödémes útvonalon. Az október 26-ai, zoboralji kirándulás után jó összehasonlítási alap volt bejárni a mátyusföldi útvonalat, a diákok figyelmét felhívni azokra a jelenségekre, amelyek mindennapi környezetükben is észlelhetők, ám nem tűnnek fel nekik. Miután azonban egy-egy földrajzi formációt vagy településképet különlegességként szemléltek a Zoboralján, nagyobb érdeklődéssel és rálátással tudták megfigyelni a saját tájegységüket is. A kirándulás során volt alkalmuk megtekinteni a deáki románkori templomot (itt használták a Pray kódex néven ismert szertartáskönyvet, amelyben első összefüggő nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgéstalálható), útközben megálltak a tallósiEszerházy kastélynál – ebben rendezte be Mária Terézia a Magyar Királyság első árvaházát. Az úti cél végül a nagyfödémesi tájháznál ért véget, amely igazán jó alapot szolgáltatott a zoboralji és mátyusföldi népi lakáskultúra összehasonlítására.
A tanulmányi kirándulás vezetői Pék László és Szanyi Mária voltak, akik nemcsak kiváló helyismerettel rendelkeztek, de mindketten szerzői a Galánta és környéke c. helytörténeti segédtankönyvnek is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük